|
I. Fórumsztori - Fordított világ
|
|
| Smaragd | Dátum: Szombat, 2012-06-16, 20:18 | Üzenet # 1 |
 Inspektor
Csoport: Adminisztrátorok
Üzenetek: 458
Állapot: Offline
| Kedves tagok!
Mivel már egy páran felfedeztük magunknak a fórumot, és olvasgatjuk is szorgalmasan, az alábbi ötletem támadt: A Varázsskatulya Fórumsztorijának mintájára (de mégsem aképpen, mert itt az írók nem saját szereplővel csatlakoznak a ficbe) írjunk egy történetet, amihez minden erre járó szabadon hozzátehet. Remélhetőleg egy érdekes, és izgalmas ficet fogunk kapni a végén, ami egyaránt élvezetes, és szórakoztató lesz minden erre járó olvasónak, és írónak.
Hajrá, alkotásra fel!
„Inkább írj Önmagadnak közönség nélkül, minthogy a közönségnek írj, és elveszítsd magad.”
Ciryl Vernon Conolly
|
| |
| |
| Erika | Dátum: Csütörtök, 2012-06-21, 09:23 | Üzenet # 41 |
 Hatodéves
Csoport: Barátok
Üzenetek: 374
Állapot: Offline
| A gondolatait egy bátortalan kopogtatás zavarta meg.
Azt hiszem, mindnyájunk élete jobb lenne, ha mindig ott lenne egy könyv mindegyikünk hátizsákjában.
|
| |
| |
| Smaragd | Dátum: Csütörtök, 2012-06-21, 17:28 | Üzenet # 42 |
|
Inspektor
Csoport: Adminisztrátorok
Üzenetek: 458
Állapot: Offline
| - Szabad! - szólt ki Dumbledore.
Harry lassan nyitott be az irodába, mert már a lépcsőn felfelé lépkedve kihallotta a bájitalmester hangját.
Dumbledore megkönnyebbülten sóhajtott magában, a fiú a lehető legjobbkor érkezett meg, mert így legalább Perselus nem fogja tovább faggatni.
- De örülök, hogy Madam Pomfrey kiengedett. Gyere csak Harry, foglalj helyet, lenne egy kis megbeszélnivalónk. Perselus ülj le te is - mutatott az asztala előtti két fotelre.
A bájitalmester keresztbetett karral állt a kandalló előtt, de a kérésre kelletlenül foglalt helyet.
„Inkább írj Önmagadnak közönség nélkül, minthogy a közönségnek írj, és elveszítsd magad.”
Ciryl Vernon Conolly
|
| |
| |
| Amy | Dátum: Csütörtök, 2012-06-21, 19:56 | Üzenet # 43 |
|
Ötödéves
Csoport: Barátok
Üzenetek: 199
Állapot: Offline
| A szobában egy ideig csend volt, csak a kandallóban lévő tűz pattogása törte néha meg. Albus elnézte egy ideig a két delikvenst, majd végül megszólalt:
|
| |
| |
| mzperx | Dátum: Csütörtök, 2012-06-21, 23:33 | Üzenet # 44 |
 Írástudó
Csoport: Moderátorok
Üzenetek: 276
Állapot: Offline
| - Perselus... kedves fiam, valamit el kell árulnom neked. Valamit, amiről talán már régóta tudnod illenék, de a fogadalmam mindez idáig kötött, most viszont...
- Elnézést, igazgató úr, de ez nyilvánvalóan nem tartozik rám. Talán jobb lenne, ha később jönnék vissza - kezdett felemelkedni a fiú a kényelmes ülőalkalmatosságról.
Piton elméje eközben folyamatosan igyekezett tudattalanul is helyreállítani a keletkezett zűrzavart. A két, egymást ilyen gyorsan követő erőszakos támadás Dumbledore és a Nagyúr részéről hosszan tartó károsodást okozott volna bárkinek, de nem egy vérbeli okklumentornak. Nem Perselus Pitonnak. Ahogy a mentális védelme darabról-darabra állította helyre az igazgató által az elméjében elzárt részleteket, úgy lett egyre sápadtabb és kezdett el egyre inkább remegni a haragtól.
- Attól tartok, szokásához híven ismét téved, Potter! - szólalt meg karcos, vészjósló hangon a fiú mellett. Tekintetét a mentorára kapta, abban a pillanatban, amikor ismét összeállt fejében a teljes kép. Ahogy meglátta az igazgató értetlen és jóindulattól csillogó tekintetét a csalódottság és az árulás mérge futótűzként rohant keresztül a testén. A levélből minden kiderült! Albus eltitkolta előle, hagyta, hogy azt higgye... És Lily, az ő hőn szeretett Lilyje vette rá erre! Az a nő tette ezt vele, akiért eddig mindent képes lett volna feladni, a saját jelenét és jövőjét is! Nem értette, miért. Egyszerűen nem értette! Kedves ismerősként üdvözölte az ezen gondolatokra visszatérő rosszullétet és szédülést. El innen, el mielőtt még késő lenne!
Hirtelen ő is felpattant, majd egyetlen szó nélkül karon ragadta a mellette tébláboló kölyköt és durván kivonszolta az irodából, mielőtt még Dumbledore közbeavatkozhatott volna. Az öreg varázslót a dermedt, transz szerű állapotából csak a kis túlélő ijedt nyikkanása hozta vissza. Mire körülnézett, már nem látott senkit az irodájában. Nagyon remélte, hogy ez az egész csak egy rémálom volt. Az ő személyes rémálma!
Eközben a bájitalmester egy bizonyos cél felé tartott az egyre inkább ellenkező Harryvel. Az egyetlen személy felé, akiben még bízni mert a Roxfortban...
Az üzenetet módosította: mzperx - Csütörtök, 2012-06-21, 23:37 |
| |
| |
| Smaragd | Dátum: Péntek, 2012-06-22, 03:06 | Üzenet # 45 |
|
Inspektor
Csoport: Adminisztrátorok
Üzenetek: 458
Állapot: Offline
| Kiléptek az éjszaka kísértetiesen nyikorgó nagykapun, és megindultak a Tiltott Rengeteg felé.
Hagrid - futott át Harry agyán a gondolat, ha a vadőr lakja mellett mennek el, tőle majd segítséget tud kérni. Agyar úgy is jelezni fogja a jelenlétüket. Alábbhagyott egy kicsit az ellenkezéssel, és hagyta, hogy Piton a karjánál fogva maga után húzza, mint valami engedetlen kölyköt. Szerencsére a vihar már nem tombolt, és a tájat összefüggő fehérség takarta. A hideg elviselhető volt az iskolai talárban, de azért remélte, hogy nem mennek messzire.
Perselus húzta maga után a fiút, miközben agyában egymást kergették a gondolatok. Csak egyetlen olyan személy van a Roxfortban, akiről tudja, hogy képes áthágni a szabályokat, ha megvédhet egy ártatlant, őt nem fogja befolyásolni Dumbledore jóakaró szövege. Amíg ki nem találja, hogy mi legyen, a fiú ott tökéletes biztonságban lesz, és bízhat benne, hogy ő nem fogja elárulni!
- Rubi - kiáltott be a kis lak ablakán, majd benyitott. Az óriás éppen akkor húzta le a tűzhelyről a teavizet, és a látogatók megjelenésének megörült.
- Perselus, Harry! Gyertek, most lett kész a tea - szórta bele a füvet a kancsóba, és odakészítette az asztalra. - Mi járatban?
Harry már semmit nem értett. Pont ahhoz a személyhez mentek, akitől ő is segítséget remélt, és Agyar az óriási kutya nem, hogy nem ugatta meg Pitont, hanem kitörő lelkesedéssel dörgölőzött hozzá!
„Inkább írj Önmagadnak közönség nélkül, minthogy a közönségnek írj, és elveszítsd magad.”
Ciryl Vernon Conolly
|
| |
| |
| Amy | Dátum: Péntek, 2012-06-22, 09:03 | Üzenet # 46 |
|
Ötödéves
Csoport: Barátok
Üzenetek: 199
Állapot: Offline
| - A segítségedre lenne szükségem - mondta Piton, miközben szórakozottan simogatta a hozzá dörgölőző Agyar fejét.
Hagrid furcsán nézet a bájitalmesterre, hiszen az nem szokott csak úgy segítséget kérni senkitől, hacsak nem valami fontos dologról van szó.
- Gyertek, üljetek le, igyatok egy teát. Mondd, miben lehetek a segítségedre? - mondta miközben hellyel kínálta őket, de a bájitalmester nemet intett a fejével.
|
| |
| |
| KristineHolt | Dátum: Péntek, 2012-06-22, 18:11 | Üzenet # 47 |
 Főinspektor
Csoport: Adminisztrátorok
Üzenetek: 507
Állapot: Offline
| Harry értetlenül nézett a két felnőttre - először is mert soha nem gondolta volna, hogy a pincerémnek valaha is segítségre lesz szüksége, másodszor pedig Hagrid volt az aki teljesen meglepte. Nem gondolta volna, hogy az általa olyan nagyra becsült ember, kedvelhet egy olyan kiállhatatlan alakot, mint Perselus Piton.
- Perselus, mondd már mi a baj - nézett a professzorra Hagrid. - Tudod, hogy ha kell valami, rám mindig számíthatsz, főleg azok után amit értem tettél.
- Menjünk ki egy kicsit - felelte a professzor. - Agyar vigyázz a kölyökre! - adta ki az utasítást a kutyának, akárha ő lenne a gazdája nem pedig Hagrid.
A hatalmas jószág lelkesen odatelepedett Harry mellé, jelezve, hogy a vigyázás nem csak arra vonatkozik, hogy a fiúnak ne essen bántódása, de arra is, hogy ne mehessen a felnőttek után...
"Az ihlet, a lusta írók kifogása"
"Nem voltam szar ember - még ha szarokat írtam is..." by: Két arc: Bűnösök imája
|
| |
| |
| Erika | Dátum: Szombat, 2012-06-23, 19:32 | Üzenet # 48 |
|
Hatodéves
Csoport: Barátok
Üzenetek: 374
Állapot: Offline
| Harry utálta ezt a helyzetet. Úgy érezte, hogy megint kihagyják valami fontos dologból. Még Agyar sem tudta felvidítani.
Azt hiszem, mindnyájunk élete jobb lenne, ha mindig ott lenne egy könyv mindegyikünk hátizsákjában.
|
| |
| |
| Smaragd | Dátum: Szombat, 2012-06-23, 21:18 | Üzenet # 49 |
|
Inspektor
Csoport: Adminisztrátorok
Üzenetek: 458
Állapot: Offline
| Piton és Hagrid kimentek a kunyhóból, és ő csak annyit tudott tenni, hogy az ablakon tekintgetett kifelé, hátha meglát valamit.
Odakint Perselus gondosan eltávolodott a vadőr házától, még arra is ügyelt, hogyha a kölyök leskelődne, ne lásson és halljon semmit. Izgatottan mászkált fel-alá, mire belekezdett a mondanivalójába:
- Segítened kell nekem Rubi - szólította az óriást a régi becenevén. - Van egy nagy gondom - pillantott a ház felé -, az öreg megint bekavart. Én már nem hiszek el neki semmit, és ezért most el kell mennem a Roxfortból, hogy tisztázzam a helyzetet. Szeretném, ha addig vigyáznál Potterre, és nem engednéd vissza a kastélyba. Amint meggyőződtem róla, hogy Dursleyék háza táján nem ólálkodnak halálfalók, visszajövök érte, és együtt felkeressük a nagynénjét.
- Na, de mi történt? - kérdezte Hagrid csodálkozva.
- Kérlek, csak vigyázz rá.
Piton ritkán kért bármit is, főleg nem tőle, ezért Hagrid örült, hogy a segítségére lehet, most legalább törleszthet neki a sokéves barátságáért. Határozottan bólintott hát:
- Rendben, Harry nálam marad addig, amíg érte nem jössz. Vigyázz magadra!
Perselus csak ezt akarta hallani:
- Köszönöm, ha ennek vége, ígérem, hogy mindent el fogok mondani - megszorította az óriás kezét, elsietett és meg sem állt a hoppanálási pontig.
„Inkább írj Önmagadnak közönség nélkül, minthogy a közönségnek írj, és elveszítsd magad.”
Ciryl Vernon Conolly
|
| |
| |
| Amy | Dátum: Szombat, 2012-06-23, 21:29 | Üzenet # 50 |
|
Ötödéves
Csoport: Barátok
Üzenetek: 199
Állapot: Offline
| Harry az ablakon át figyelte, ahogy a bájitalmester sietősen távozik. Kisvártatva Hagrid tért vissza arcán ugyanazzal a mosollyal, amivel üdvözölte őket. Ahogy belépett rögtön nekiszegezte azt a kérdést, amire kíváncsi volt
- Hagrid! Mit akart tőled Piton? Mióta ismered? Hova ment? - kérdezte szinte egy szuszra.
- Lassabban Harry, először vegyél levegőt - felelte mosolyogva Hagrid. - A kérdésedre pedig a válaszom; elég régóta ismerem Piton professzort.
- De hova ment, és miért?
- Sajnos azt nem tudom, de ha tudnám akkor sem mondhatnám el. Elég ha annyit tudsz, hogy a professzor rám bízott téged, amíg ő távol van.
- Ez mégis mit jelent? - kérdezte Harry -, de gyorsan mondd, mert vissza kell mennem a toronyba.
Hagrid arcára ráfagyott a mosoly ennek hallatán. Tudta, hogy Harry nem fog örülni annak amit mondani fog, de megígérte Perselusnak, hogy vigyázni fog rá, és ha ennek ez az egyetlen módja, akkor megteszi.
- Harry, nem mehetsz vissza a kastélyba. Itt maradsz velem addig, amíg Perselus vissza nem tér.
Az üzenetet módosította: Amy - Szombat, 2012-06-23, 23:03 |
| |
| |
| aena | Dátum: Vasárnap, 2012-06-24, 10:16 | Üzenet # 51 |
 Harmadéves
Csoport: Barátok
Üzenetek: 81
Állapot: Offline
| Harry tűnődve figyelte Hagridot. Nem értette mi folyik itt. Mit akarhat tőle a professzor?
Miért nem mehet vissza a toronyba a barátaihoz? Zsongott a feje a sok kérdéstől.
De ahogy Hagridot nézte rájött valószínűleg ő sem tudna választ adnia a kérdéseire. De mit akarhat Piton? Hagrid türelmesen nézte a gondolataiban elmerülő fiút.
- Kérsz egy pohár teát Harry?
- Igen , köszönöm.
"Vannak pillanatok, amikor az élet bizonyos embereket elválaszt egymástól azért, hogy megértsék, milyen sokat jelentettek egymásnak."
|
| |
| |
| Scale | Dátum: Vasárnap, 2012-06-24, 10:29 | Üzenet # 52 |
 Ötödéves
Csoport: Szerzők
Üzenetek: 171
Állapot: Offline
| Rohamosan sötétedett. Perselus egy halk pukkanással érkezett meg egy teljesen néptelen kis utcába, s gyorsan kiszórt magára egy bűbájt, melynek köszönhetően sem illetékes, sem illetéktelen személy nem láthatta meg, majd leellenőrizte, hogy nincs-e a környéken halálfaló. Mikor mindent biztonságosnak ítélt, óvatos, de sietős léptekkel indult meg a Privet Drive felé, és amikor rálépett a annak járdájára, nem bírt elfojtani egy fintort. Még így félhomályban is tökéletesen látta az utcában eluralkodó - számára csak - áll idillt. Egyforma színű- és alakú házak, egyforma kert, és a lakók is mind egyformán álszentek, prűdek és végtelenül ostobák, akiknek csak a látszat a fontos, és az arcukra fagyott egy műmosoly. Hányingere volt az ilyen alakoktól.
Sebesen igyekezett a négyesszámú házhoz, s már a kapuból hallotta, hogy ott bizony nagy nyüzsgés van. Átlépte a kis kőkerítést, majd benézett az ablakon. Előtte egy igen kövér fiú igyekezett az ajtó felé, szorosan nyomában egy sovány fiúval. A kölykök halkan kinyitották az ajtót, s csupán néhány centivel kerülték el az ütközést Perselusszal, majd bebújtak a ház egyik sarkában ültetett rododendron bokor mögé. A kövér gyerek kivett a zsebéből két cigarettát, meg egy öngyújtót, s az egyik szálat a barátjának adta, aztán mindkettőt meggyújtották.
- Haver - szólt a vézna, miután egy jó nagyot szívott a dohányból -, azt hittem már soha nem szabadulunk ki onnan. Nem akarlak megbántani, de az anyád teljesen be van pörögve ettől a partitól. Egyfolytában csak tukmálja belém a kaját, meg a gyümölcslevet. - Utóbbi szót olyan undorral ejtette ki a száján, mintha valami undorító bájitalt akartak volna lenyomni a torkán. Aztán újabb füstöt szívott magába.
Perselus elképedve nézte a két kölyköt.
- Merlin szerelmére! - dühöngött magában. - Ezek a kis ostobák annyi idősek lehetnek, mint Potter, és már bagóznak! Tenni azonban nem tehetett ellene, viszont ott sem maradhatott örökké.
(Sziasztok! Remélem, nem gond, hogy így ismeretlenül berobogok ide, és belekontárkodom a játékba, de nagyon megtetszett az oldal és ez a töri is, így írtam hozzá. :))
http://scaleoldala.ucoz.hu/
A káoszelmélet szerint egy olyan apróság, mint egy pillangó szárnyának rezdülése, akár tájfunt is okozhat a világ túlsó felén.
(Pillangó-hatás c. film)
|
| |
| |
| Amy | Dátum: Vasárnap, 2012-06-24, 15:28 | Üzenet # 53 |
|
Ötödéves
Csoport: Barátok
Üzenetek: 199
Állapot: Offline
| Ezért elhatározta,hogy bemegy a házba, bár ne tette volna. Amit bent látott gyomorforgató volt. Az a sok képmutató ember,akik összegyűltek és egymás idétlen viccen és társaságán derültek felért ezer cruciatussal. Átvágott a "vidámkodó" tömegen és gondolta szétnéz, ha már bejutott. Nem talált bent semmi különöset azt leszámítva,hogy csak egyetlen kép volt a házban arról a dagadt gyerekről, aki most kint bagózik a haverjával, mintha rajta kívűl nem lenne más gyerek abban a házban, pedig a napnál is világosabb hogy Potter itt él, akkor miért nincs róla egy kép sem?. Fel ment az emeletre persze ügyelve, hogy ne hallja meg senki meglátta azt az ajtót, ami valószínűleg a kölyök szobája lehetett két zár volt lakattal és egy olyan csapóajtó,amin semmilyen állat nem fér be egy alohomorával gond nélkül kinyitotta a zárakat viszont,amit odabent látott a legvadabb álmaiban sem tudta elképzelni. Egyáltalán nem hasonlított egy átlagos tinédzser szobájához. A falakon csak egy naptár volt, ami a nyáriszünet végig fellelhető hátralévő napokat mutatta, egy rossz szekrény, olyan ágy, ami jobb napokat is megélt, az "íróasztala" szintén siralmas állapotban. Viszont ami a legszőrnyübb volt azok a rácsok az ablakon akár egy börtönben.
Az üzenetet módosította: Amy - Vasárnap, 2012-06-24, 20:13 |
| |
| |
| Erika | Dátum: Hétfő, 2012-06-25, 07:00 | Üzenet # 54 |
|
Hatodéves
Csoport: Barátok
Üzenetek: 374
Állapot: Offline
| Felmerült benne a gondolat, hogy talán mégsem volt a kölyök olyan elkényeztetett kiskirály, mint James Potter.
Azt hiszem, mindnyájunk élete jobb lenne, ha mindig ott lenne egy könyv mindegyikünk hátizsákjában.
|
| |
| |
| Scale | Dátum: Hétfő, 2012-06-25, 12:27 | Üzenet # 55 |
|
Ötödéves
Csoport: Szerzők
Üzenetek: 171
Állapot: Offline
| Perselus dühösen vágtatott végig a ház folyosóján, le a lépcsőn, majd ki az ajtón. Távoztában hallotta, ahogy a bokor mögött bujkáló egyik fiú csodálkozva szólítja barátját.
- Láttad! - kiáltotta a kölyök. - Megint kinyílt az ajtó!
- Piers - sóhajtotta a barátja. - Nem, nem láttam. De ne ordibálj, meg fészkelődj, mert elkapnak minket! Biztos, hogy jól vagy?
Piers egy másodpercig hallgatott, aztán ámuldozva így szólt:
- Öregem, te füves cigit hoztál Malcolmtól?
Perselus már nem hallotta a választ. Szélsebesen igyekezett a hoppanálási pont felé, s amint odaért, pördült egyet a sarkán, és elnyelte az örvény.
A Roxforti kapuk engedelmesen utat nyitottak neki, ő pedig meg sem állt Hagrid házáig. Kopogás nélkül rontott be a házba.
- Potter - ragadta meg a gallérjánál fogva, alaposan megrázva. - Magyarázatot követelek! Mi történt abban a Merlinverte házban?!
http://scaleoldala.ucoz.hu/
A káoszelmélet szerint egy olyan apróság, mint egy pillangó szárnyának rezdülése, akár tájfunt is okozhat a világ túlsó felén.
(Pillangó-hatás c. film)
|
| |
| |
| Erika | Dátum: Hétfő, 2012-06-25, 12:40 | Üzenet # 56 |
|
Hatodéves
Csoport: Barátok
Üzenetek: 374
Állapot: Offline
| Harrynek fogalma sem volt róla, hogy Piton miről beszél. Tanácstalanul nézett Hagridra.
Azt hiszem, mindnyájunk élete jobb lenne, ha mindig ott lenne egy könyv mindegyikünk hátizsákjában.
|
| |
| |
| Amy | Dátum: Kedd, 2012-06-26, 21:14 | Üzenet # 57 |
|
Ötödéves
Csoport: Barátok
Üzenetek: 199
Állapot: Offline
| Hagrid zavartan állt egyik lábáról a másikra. Még sosem látta Perselust ennyire dühösnek, mint most. Szegény Harryn is látszik a tanácstalanság mégis mit kéne válaszolnia? - gondolta. Végül csak megszólalt.
- Perselus lennél olyan szíves elengedni Harryt, és nyugodtan elmondanád mi az ami ennyire felzaklatott?
A bajitalmester - már amennyire az agyát elborító vörös köd engedte - végül eleresztette Harryt, és miközben válaszolt a kérdésre szemét egy pillanatra sem vette le a kölyökről
- Csupán az Rubi, hogy a "mi kis kiválasztottunk" elfelejtette megemlíteni azt az aprócska tényt, hogy azok a muglik úgy bántak vele, mint egy elítélttel, és az alapján, amit láttam ez csak gondolom kisebb része a történteknek. Tehát megkérdezem újra, Potter, és elvárom, hogy válaszolj is rá! Mi történt abban a Merlinverte házban? - Kérdezte olyan halkan, hogy Harry félelmében elhátrált egészen a kunyhó faláig, és a félelméhez hozzájárult a bájitalmester fekete szemében lévő mérhetetlen düh is.
|
| |
| |
| mzperx | Dátum: Kedd, 2012-06-26, 22:18 | Üzenet # 58 |
|
Írástudó
Csoport: Moderátorok
Üzenetek: 276
Állapot: Offline
| Hagrid szeme hatalmasra tágult, ahogy, szinte Agyarral párhuzamban, egyik varázslóról a másikra kapkodta hitetlenkedő szemeit.
- Har... Harry, igaz az amit az apád mondott?
- Miii??? - érkezett a felhördülés egyazon időben két rekedtes torokból is.
Lord Voldemort méltóságához igencsak méltatlan módon a padlón térdelt, miközben sajgó fejét kezeiben ringatta. Fel nem tudta fogni, hogy mi is történt az előbb. Az egész olyan egyszerűnek tűnt: Míg Piton úrrá próbál lenni érzelmein, addig ő kicsit szétnéz kéme gondolataiban. természetesen számított ellenállásra, de nem ekkorára--- és mit keresett ott a Potter kölyök? Ez igencsak nyugtalanító tényező. Egyetlen megnyugtató eredménye lett a mai balul sikerült akciójának: az ő sötét kígyója igazán jól végzi dolgát, mint Dumbledore hűséges ölebe, ha a szenilis vén bolond kész volt kockáztatni elméje épségét is a megmentése végett. Egyik legbölcsebb döntései közé tartozott, mikor felkarolta a démonaitól űzött esetlen, ámde végtelenül tehetséges ifjú Pitont. Igen, tisztán érezte most is a belőle áradó mérhetetlen keserűséget, gyűlöletet és bizonyítási vágyat. Micsoda táptalaj! Micsoda utód...
Albus Dumbledore búskomoran lesett ki toronybéli ablakából a roxforti birtokra, tekintetét továbbra is arra a helyre függesztette, ahol az imént egy sötét alak olvadt bele a vadőrlak homályába. Mindig ugyanazok a hibák, mindig ugyanazok a tévedések... Fájt a szíve az ott rejtőzködő két meggyötört varázslóért, különösen az idősebbért. Mint egykoron tőle, Pitontól is megtagadta a hőn szeretett nő, hogy tudomást szerezzen tulajdon gyermeke létezéséről. És miként neki, talán Pitonnak is késő már, hogy részt követeljen magának ezen gyermek életéből. Merlinre! Mit tett a saját vérével?
|
| |
| |
| Erika | Dátum: Szerda, 2012-06-27, 06:48 | Üzenet # 59 |
|
Hatodéves
Csoport: Barátok
Üzenetek: 374
Állapot: Offline
| Eileen Prince gyönyörű lány volt. Még az után is, hogy hozzáment Tobiashoz. Az a véletlen találkozás a mugli Londonban valamit megváltoztatott mindkettejükben. De Eileen-nek vissza kellett mennie Tobiashoz és nem is találkoztak soha többé. Tizenkét év múlva Perselus megkezdte roxforti tanulmányait.
Azt hiszem, mindnyájunk élete jobb lenne, ha mindig ott lenne egy könyv mindegyikünk hátizsákjában.
|
| |
| |
| Amy | Dátum: Szerda, 2012-06-27, 09:55 | Üzenet # 60 |
|
Ötödéves
Csoport: Barátok
Üzenetek: 199
Állapot: Offline
| Mikor meglátta az akkor tizenegy éves Perselust, feltűnt neki a tehetsége és az ereje, ami szokatlan volt egy korabeli gyermektől, ugyanis az ereje hasonló volt az övéhez, csak kiforratlanabb. Akkor, tizenegy évvel ezelőtt, ő is egy levélből tudta meg az igazat. Először azt hitte ez egy ízléstelen vicc, de amikor meglátta a semmivel sem összetéveszthető írást, már elhitte, hiszen az ő hőn szeretett Eileene nem hazudna neki.
Sajnos sohasem vehetett részt a gyermeke életében, még akkor sem tehetett semmit, amikor értesült a fia "családi életéről", mert esküt tett, és azt nem szeghette meg.
Most ugyanaz történt, mint vele egykoron. A sors fura fintora, hogy a fia szerelme is őt kérte arra, hogy ekkora horderejű titkot őrizzen meg, és ő megtette, mert kötötte az esküje. Az az átkozott eskü!
Lily halálával érvényét vesztette, mégsem volt mersze közölni az igazat pusztán gyávaságból. - Nehéz elképzelni, hogy a világos oldal élharcosában, Voldemort ellenségében felüti a fejét a gyávaság -, pedig ha megtette volna, talán minden más lenne. Talán Harry egy szerető apával nőhetett volna fel, nem a rokonaival.
Hatalmas elhatározásra jutott. Nem fogja hagyni, hogy a fia is azt tegye, amit egykor Ő. Mindent el fog követni annak érdekében, hogy egymás mellet legyenek, mint apa és fia. Nem fogja hagyni a gyávaságát felülkerekedni az elhatározásán, ha kell beveti minden meggyőzőerejét a cél érdekében.
Már meg is fogalmazódott egy terv a fejében, amellyel összehozhatja a számára két legfontosabb embert.
A korrepetálás és a felkészítés nem csak Harry számára lesz meghatározó, de remélte, hogy Perselus is belátja majd a köztük lévő hasonlóságot, amely nem csak varázserejükben de jellemükben is megmutatkozik. Nem fog még egy hibát elkövetni. És ha eljön az idő, akkor habozás nélkül közölni fogja az igazat fia származásáról.
Az üzenetet módosította: Amy - Szerda, 2012-06-27, 10:18 |
| |
| |
